Kikre emlékezünk az első világháborús emlékműnél?

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület a projektjét 2016. február 1-2017. január 30. közötti időszakban valósította meg. A kutatás megvalósításába 14 kutatót vont be, akik tanulmányaikat határidőre elkészítették, (dr. Bagi Gábor kandidátus történészmuzeológus, Besenyi Vendel helytörténet-kutató, Bojtos Gábor történész-levéltáros, dr. Ducza Lajos helytörténet-kutató, Elek György helytörténet-kutató, dr. Farkas Kristóf PhD. muzeológus, dr. Fazekas Mihály ny. történész-muzeológus, Fodor István Ferenc helytörténetkutató, dr. Horváth László PhD. történész-muzeológus, Kovács János helytörténet-kutató, dr. Őrsi Julianna kandidátus társadalomkutató, Pató Mária múzeumpedagógus, dr. Pintér Zoltán Árpád PhD. történész-középiskolai tanár, Rideg István helytörténet-kutató). A leadott tanulmányok száma: 22. Az anyagot dr. Őrsi Julianna szerkesztette kötetbe. A könyv címe:

Helytállás a hazáért, a családért – Jászkunsági emlékek az első világháborúból
A kötet szerkezete: A kötet 5 fejezetből áll, amely a téma megoszlását is mutatja: I. Tanulmányok az első világháborúról, II. Hadifogságban, III. A háború áldozatai, IV. Katonaemlékek – narratívak, dokumentumok, V. Emlékeztetés az első világháborúra.

Az első fejezetbe került tanulmányok elsősorban a háborúnak a hátországban megnyilvánuló intézkedéseiről, eseményeiről (katonasorozás, rekvirálás, hadifogoly foglalkoztatás) szól. A háború hatása a magánéletben a család mind a gazdasági téren, mind a lelkiéletben érzékelhető volt. Ezt tükrözik a katona és a család között folyt levelezések is. A 2. fejezetet a hadifogság témának szenteltük. Az orosz hadifogságba került magyar katonák megpróbáltatásairól írnak a szerzők. A fogságba esett katonáknak az Orosz Birodalomban lágerrőllágerre hurcolása, az ottani élet- és munkakörülmények bemutatása a szereplők korabeli lejegyzései alapján történt. A dokumentumok arra is alkalmasak, hogy megvilágosítsuk azt az értelmiségi magatartásmódot, amely segítette őket és társaikat a túlélésben. A 3. fejezetben a hősi halottak téma került bemutatásra. Karcag és Jászberény a Jászkunság két központja, legnagyobb települései áldozatainak számát és nevét pontosítják a szerzők, felhasználva a korábbi forrásokat is. Tulajdonképpen ezt a fejezetet egészítik ki az Adattárban közölt névsorok, amelyek mind az öt nagykun településről 2006-ban megjelentek. A két világháború között létrehozott első világháborús emlékműveken (fotók a kötetben) szereplő neveket így kétféle módon is kiegészíti a kötet anyaga. A 4. fejezetben a háborút, az emlékeket felidéző műfajoknak engedtünk teret. Bemutatásra kerültek a Nagykunságon élő verselgető értelmiségiek alkotásai, amelyben a háborúval kapcsolatos álláspontjuk, véleményük tükröződik. A narratívak is megjelennek az irodalom közvetítésével valamint a helytörténetkutató tollából. Az 5. fejezetben annak bemutatására kerül sor, hogy 21. század elején milyen módon emlékezünk, emlékeztetünk az 1. világháború hőseire, áldozataira. Jász-Nagykun-Szolnok megyében két nagyobb szabású projekt megvalósítására került sor. A Damjanich János Múzeum az ifjúsághoz hozta közelebb a történelmi eseményt egy interaktív programsorozattal. A MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársai pedig egy nagyszabású terepmunkát és gyűjtést, feldolgozást rendeztek az 1. világháborúról. Itteni írásuk a katonasírok számbavételét jelenlegi állapotát mutatja be. A világháborús kiállítások közül csak jelezzük az egyik vidéki (túrkevei) tárlatot. Ugyancsak ebbe a fejezetbe kerültek be olyan könyvrecenziók, amelyek kevésbé ismert kiadóknál jelentek meg és a helytörténeti ismereteket gazdagítják. A kötet Bevezetője azt a történelmi hátteret rajzolja fel, amelyben a jászkunsági részletek elhelyezhetők. A Zárszó pedig összegzi a könyvben leírtakat. A könyv gazdagon illusztrált. Korabeli fényképek, dokumentumok, ábrák segítik értelmezni a leírtakat. Ezen anyagok feltárása is a szerzők érdeme.

A kötet nyomdai úton B/5 formátumban 500 példányban került kiadásra 328 oldal terjedelemben. A sokszorosítást a kisújszállási nyomda végezte.

Jelenleg folyik a könyv terjesztése többféle módon: a könyveket felajánljuk az iskolai és települési könyvtáraknak, valamint könyvbemutatókat tartunk Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A kötet anyagát feltesszük a saját honlapunkon kívül az EPA-ra is. Könyvrecenziókat, programismertetőket ugyancsak készítünk és elküldjük különböző szakmai folyóiratok, évkönyvek kiadóinak, honlap-üzemeltetőknek, városi lapoknak.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Történelmi Emlékbizottság anyagi támogatásával megjelent könyv részleteiben is új anyaggal gazdagítja a történeti szakirodalmat. Egyúttal további (családi) dokumentumok feltárására, közzétételére ösztönöz. A könyv anyaga jól használható a közoktatásban és a közművelődésben. A nagyközönség számára pedig olyan ismereteket nyújt, amelynek beépítése a nemzettudatba fontos. Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéshez és az emlékezet panteonjainak ápolásához segédanyagul szolgál, cselekvésre ösztönöz.

dr. Őrsi Julianna projektvezető

Reklámok
Kategória: Kiadványok
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s