Honismeret, helytörténet Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Tudománynapi konferencia Kunmadarason 2017. november 11-én

 Meghívó [PDF]

Reklámok
Kategória: Rendezvények | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Megjelent a Jászkunság 5. kötete

2017. október 26-án 16 órakor kerül sor az évkönyv idei kötetének bemutatójára Túrkevén.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kategória: Egyéb | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Tudománynapi konferencia Abádszalókon

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Dr. Pásztor István Zoltán cikke az Abádszalóki Kalendárium 2016 hasábjain

Kategória: Egyéb | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Könyvbemutató Szolnokon

Az Ünnepi Könyvhét szolnoki programsorozatán belül kerül sor a Helytállás a hazáért, a családért. Jászkunsági emlékek az első háborúból című kötet bemutatójára. A helytörténeti kiadvány szerkesztője, dr. Örsi Julianna és az egyik tanulmány szerzője, dr. Bagi Gábor mutatja be a Nagy Háború centenáriuma alkalmából megjelent könyvet.

Időpont: 2017. június 13. kedd 15 óra

Helyszín: Verseghy Könyvtár (Szolnok, Kossuth tér)

ukh2017plakat

Kategória: Egyéb | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Könyvbemutató Karcagon

Forrás: Karcagi Hírmondó (2017.05.05.)

Kategória: Rendezvények | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kikre emlékezünk az első világháborús emlékműnél?

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület a projektjét 2016. február 1-2017. január 30. közötti időszakban valósította meg. A kutatás megvalósításába 14 kutatót vont be, akik tanulmányaikat határidőre elkészítették, (dr. Bagi Gábor kandidátus történészmuzeológus, Besenyi Vendel helytörténet-kutató, Bojtos Gábor történész-levéltáros, dr. Ducza Lajos helytörténet-kutató, Elek György helytörténet-kutató, dr. Farkas Kristóf PhD. muzeológus, dr. Fazekas Mihály ny. történész-muzeológus, Fodor István Ferenc helytörténetkutató, dr. Horváth László PhD. történész-muzeológus, Kovács János helytörténet-kutató, dr. Őrsi Julianna kandidátus társadalomkutató, Pató Mária múzeumpedagógus, dr. Pintér Zoltán Árpád PhD. történész-középiskolai tanár, Rideg István helytörténet-kutató). A leadott tanulmányok száma: 22. Az anyagot dr. Őrsi Julianna szerkesztette kötetbe. A könyv címe:

Helytállás a hazáért, a családért – Jászkunsági emlékek az első világháborúból
A kötet szerkezete: A kötet 5 fejezetből áll, amely a téma megoszlását is mutatja: I. Tanulmányok az első világháborúról, II. Hadifogságban, III. A háború áldozatai, IV. Katonaemlékek – narratívak, dokumentumok, V. Emlékeztetés az első világháborúra.

Az első fejezetbe került tanulmányok elsősorban a háborúnak a hátországban megnyilvánuló intézkedéseiről, eseményeiről (katonasorozás, rekvirálás, hadifogoly foglalkoztatás) szól. A háború hatása a magánéletben a család mind a gazdasági téren, mind a lelkiéletben érzékelhető volt. Ezt tükrözik a katona és a család között folyt levelezések is. A 2. fejezetet a hadifogság témának szenteltük. Az orosz hadifogságba került magyar katonák megpróbáltatásairól írnak a szerzők. A fogságba esett katonáknak az Orosz Birodalomban lágerrőllágerre hurcolása, az ottani élet- és munkakörülmények bemutatása a szereplők korabeli lejegyzései alapján történt. A dokumentumok arra is alkalmasak, hogy megvilágosítsuk azt az értelmiségi magatartásmódot, amely segítette őket és társaikat a túlélésben. A 3. fejezetben a hősi halottak téma került bemutatásra. Karcag és Jászberény a Jászkunság két központja, legnagyobb települései áldozatainak számát és nevét pontosítják a szerzők, felhasználva a korábbi forrásokat is. Tulajdonképpen ezt a fejezetet egészítik ki az Adattárban közölt névsorok, amelyek mind az öt nagykun településről 2006-ban megjelentek. A két világháború között létrehozott első világháborús emlékműveken (fotók a kötetben) szereplő neveket így kétféle módon is kiegészíti a kötet anyaga. A 4. fejezetben a háborút, az emlékeket felidéző műfajoknak engedtünk teret. Bemutatásra kerültek a Nagykunságon élő verselgető értelmiségiek alkotásai, amelyben a háborúval kapcsolatos álláspontjuk, véleményük tükröződik. A narratívak is megjelennek az irodalom közvetítésével valamint a helytörténetkutató tollából. Az 5. fejezetben annak bemutatására kerül sor, hogy 21. század elején milyen módon emlékezünk, emlékeztetünk az 1. világháború hőseire, áldozataira. Jász-Nagykun-Szolnok megyében két nagyobb szabású projekt megvalósítására került sor. A Damjanich János Múzeum az ifjúsághoz hozta közelebb a történelmi eseményt egy interaktív programsorozattal. A MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársai pedig egy nagyszabású terepmunkát és gyűjtést, feldolgozást rendeztek az 1. világháborúról. Itteni írásuk a katonasírok számbavételét jelenlegi állapotát mutatja be. A világháborús kiállítások közül csak jelezzük az egyik vidéki (túrkevei) tárlatot. Ugyancsak ebbe a fejezetbe kerültek be olyan könyvrecenziók, amelyek kevésbé ismert kiadóknál jelentek meg és a helytörténeti ismereteket gazdagítják. A kötet Bevezetője azt a történelmi hátteret rajzolja fel, amelyben a jászkunsági részletek elhelyezhetők. A Zárszó pedig összegzi a könyvben leírtakat. A könyv gazdagon illusztrált. Korabeli fényképek, dokumentumok, ábrák segítik értelmezni a leírtakat. Ezen anyagok feltárása is a szerzők érdeme.

A kötet nyomdai úton B/5 formátumban 500 példányban került kiadásra 328 oldal terjedelemben. A sokszorosítást a kisújszállási nyomda végezte.

Jelenleg folyik a könyv terjesztése többféle módon: a könyveket felajánljuk az iskolai és települési könyvtáraknak, valamint könyvbemutatókat tartunk Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A kötet anyagát feltesszük a saját honlapunkon kívül az EPA-ra is. Könyvrecenziókat, programismertetőket ugyancsak készítünk és elküldjük különböző szakmai folyóiratok, évkönyvek kiadóinak, honlap-üzemeltetőknek, városi lapoknak.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Történelmi Emlékbizottság anyagi támogatásával megjelent könyv részleteiben is új anyaggal gazdagítja a történeti szakirodalmat. Egyúttal további (családi) dokumentumok feltárására, közzétételére ösztönöz. A könyv anyaga jól használható a közoktatásban és a közművelődésben. A nagyközönség számára pedig olyan ismereteket nyújt, amelynek beépítése a nemzettudatba fontos. Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéshez és az emlékezet panteonjainak ápolásához segédanyagul szolgál, cselekvésre ösztönöz.

dr. Őrsi Julianna projektvezető

Kategória: Kiadványok | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Emlékülés, konferencia és emléknap Túrkevén

A véletlen úgy hozta, hogy 2017 első félévében Túrkeve két tudományos tanácskozásnak is helyt adott. Mivel mindkét összejövetel tematikájában volt egy vezérelv a közösség és a vallás, valamint a főrendezők is ugyanazok, – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület és a Túrkevei Kulturális Egyesület – voltak, így most egy írásban szólok róluk.

2017. április 29-én Túrkeve legöregebb épületében, a református parókián gyűltek össze mindazok, akik a reformáció ötszáz éves történetére emlékeztek. A Nagykunsági visszatekintés című emlékülésen lelkészek és társadalomkutatók tartottak előadást. A reformáció külföldi és magyar kezdeményezőire, megvalósítóira egyaránt emlékeztek Butyka Béláné és Kereszti Roland lelkészek. A Biblia szerepe a vallásos hit terjesztésében és megőrzésében dr. Ötvös László előadói és gyűjtői munkássága révén egyaránt gazdagította a megjelentek ismereteit.

A kiállítást a Templomgalériában Fodor Gusztáv lelkész nyitotta meg. A lokális egyháztörténet új eredményeinek bemutatására is sor került. Dr. P. Szalay Emőke a túrkevei egyházközség hívei által a 17-20. században adományozott úrasztali edényeket mutatta be, melynek értékesebb darabjait ma már a Tiszántúli Református Egyháztörténeti Múzeum őrzi Debrecenben. Dr. Őrsi Julianna ugyancsak több évszázadot átölelő családkutatásai révén ezúttal nagykunsági lelkészcsaládok életútjába engedett betekintést. Kőrizs József a 18. században a Bácskába kivándorolt kunságiak testvérgyülekezeteiről szólt. A debreceni alma materben képzett fiatalok mindenkor sokoldalú tudással, a közösség iránti elkötelezettséggel szolgálták gyülekezetüket. Az írói vénával megáldott lelkészek irodalmi munkásságáról szólt Rideg István. Az emlékülés után a résztvevők a Református Templom Galériájában az ez alkalommal bemutatott bibliakiállításon túl ünnepi kulturális műsort is hallhattak. Árvainé Vad Ilona versfüzérrel, Kemecsi Ferenc Ady Endre egyik „Istenes versével” köszöntötte az ünneplőket. A Túrkevei Református Egyház Énekkarának ünnepi műsora is méltó volt a rendezvényhez. Megemlítem még a fiatal túrkevei énekes előadóművész, Kállai Erzsébet sokoldalú képzettségét és tehetségét bemutató repertoárját, amelyben a legnagyobb meglepetés a „kun miatyánk” előadás dalban Kobzos Kiss Tamás feldolgozásában. Ez a köszöntő szám átvezet bennünket a másik konferenciához.

A másik konferencia 2017. május 4-5-én zajlott Túrkevén Jászkunsági évszázadok címmel. Erre a rendezvényre azok a kutatók érkeztek, akik a Jászkunság múltjának és jelenének kutatásával foglalkoznak. Immár sokadik alkalommal három évente ugyanis hol a Kiskunságban, hol a Jászságban, ezúttal a Nagykunságban gyűltek össze ezen régió kutatói, hogy bemutassák legújabb kutatási eredményeiket. Az interdiszciplináris konferencián 25 előadás hangzott el négy szekcióban, melynek a Városháza adott otthont népes közönség jelenlétében. A Rokon népek, nyelvek, kultúrák szekcióban a kunok, jászok és rokon népek középkori kulturális emlékeit mutatták be. Dr. Selmeczi László, dr. Nagy Janka Teodóra és dr. Szabó Géza a reformáció előtti keresztények vallási és közösségi kultúrájából adott ízelítőt. Dr. Bartha Júlia és dr. Bathó Edit török kulturális emlékek nyomába eredt a Jászkunságban. A népi táplálkozásban, szőlőművelésben és a földrajzi nevekben máig megőrzött kulturális elemek színesítik, némileg módosítják a törökökről tanult ismereteinket. A Történelmi léptékek szekció előadásai fél évezred történetébe engedtek bepillantást. Igen dicséretes, hogy dr. J. Ujváry Zsuzsanna a Jászkunság 16. századi életét mutatta be fennmaradt történeti források felhasználásával. Dr. Őrsi Julianna elsősorban a Nagykunság túlnépesedésének levezetését, a 18. századi bácskai kitelepülést elemezte. Dr. Bagi Gábornak mindig van új mondanivalója, ezúttal a jászkun redempciós mozgalomról szólt. Dr. Farkas Kristóf a Jászkun Kerület egyik ünnepi alkalmának szervezésébe (uralkodó-látogatás) engedett betekintést. Fiatal kutatók (dr. Sebők Balázs, dr. Pásztor István, Cseh Dániel) elsősorban a 20. század második felének gazdasági-társadalmi folyamatának Szolnok megyei jellemzőit emelték, ki. A Kulturális örökségünk szekció előadásai történeti, néprajzi, irodalmi és nyelvészeti témáknak egyaránt helyt adott. Dr. S. Kovács Ilona forráselemzése a 18. századi tanácsi tisztségviselők feladatkörét mutatta be. Bán Andrea és dr. Füvessy Anikó a nagykunsági népművészet egy-egy ágának gazdagságára hívta fel a figyelmet. Rideg István a magyar nép irodalmi értékeinek védelmében szólott. Molnár Ádám, mint könyvkiadó nyelvészeti emlékeink és kutatóink nemzetközi elismertségének növelésén fáradozik, akkor amikor megjelenteti Mándoky-Kongur István írásait angol nyelven.
A konferencia negyedik szekciója visszatért a vallás témaköréhez. Az egyház és a lokális társadalom szekció előadásai a felekezeti ökumené jegyében születtek. Dr. Bánkiné Molnár Erzsébet a Jászkun Kerület kultúrtörténetét abból a szempontból mutatta be, hogy az egyház milyen hatással volt a partikuláris jog megfogalmazásában, gyakorlásában. Dr. Bagi Gábor a felekezeti együttélés pozitív és negatív példáit sorakoztatta fel a lokális történelemből. Szakál Aurél a kiskunok templomépítési gyakorlatára hozott példát. Papp Izabella a vallást, mint közösségformáló erőt mutatta be egy jászsági falu életében. Hegedűs Krisztián a kunszentmártoni katolikus egyesületekről adott hírt. Dr. Barna Gábor egy római katolikus önszerveződés alakulását ismertette. Végezetül dr. Őrsi Julianna a magyar református egyház 20. századi megújulási mozgalmának nemzetközi összefüggéseire irányította a figyelmet.
A rendezvényhez kapcsolódott a Jászkun Történelmi Emléknap megyei ünnepsége is. ahol többek között Kovács Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Vida Tamás Túrkeve polgármestere mondott ünnepi köszöntőt. A kulturális műsor számai közül a „kun miatyánk” feldolgozás érdemel kiemelést, amely ezúttal Kun Zsuzsa tanárnő, kórusvezető előadásában hangzott el. A „kevi verbuk” táncosai – Szegő Hedvig koreográfiájával – ezúttal is színvonalas bemutatót tartottak. A Túrkevén álló Kun emlékmű megkoszorúzásával az egykori kun harcosok, személyiségek előtt hajtottak fejet önkormányzatok, kulturális intézmények és hagyományőrző csoportok jelen lévő képviselői.
Mindhárom rendezvény méltó összejövetel volt az évfordulókhoz és kiválóan bizonyította, hogy a magyar kulturális értékek feltárásának, bemutatásának és őrzésének erős bázisa a Jászkunság népe és vezetői. Ilyen lokális közösségre és annak támogatására nagy szükség van a keresztény Európában és benne Magyarországon.
A konferenciákat támogatták: EMMI Reformáció Emlékbizottság, a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiuma, a Nagykun Hagyományőrző Társulás és Túrkeve Város Önkormányzata. Köszönet ezen szerveknek, hogy támogatásukkal elősegítették a rendezvények sikeres lebonyolítását.

Dr. Habil. Őrsi Julianna,

a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület elnöke

Kategória: Rendezvények | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése